Országos Karbantartási Irányok a Kormányzat számára

 

Az Országos Karbantartási Stratégiát a Magyar Ipari Karbantartók Szervezete elnökségének felkérésére

Dr. Gaál Zoltán, Gyerkó József, Kisdeák Lajos, Magyar Lajos és Nyeste Zsolt készítette,

az elnökség közreműködésével.

 

 

Előszó

Jelen mű, a 2015-ben keletkezett Országos Karbantartási Stratégia frissített és a kormányzati döntéshozók számára célirányosan szerkesztett változata. Azzal a céllal hoztuk létre ezt, hogy a kormányzati döntéshozók számára bemutassa a hazai karbantartás helyzetét és lehetséges kitörési irányokra tegyen javaslatot.

A Magyar Ipari Karbantartók Szervezetét olyan iparvállalati, szolgáltatói és eszközforgalmazói, valamint egyetemi személyek hozták létre 2012-ben, akik maguk mindannyian elkötelezettek a hazai karbantartási szakma fejlesztésében.

Bevezetés

A karbantartás problémája attól kezdve kíséri végig a munkát végző embert, mióta eszközöket használ, amelyek elhasználódnak, elromolhatnak, tönkre mehetnek. Így nem túlzás azt állítani, hogy a karbantartás egyidős az emberrel, annak termelő és életfenntartó tevékenységével.

Fontos szerepet kap a karbantartás recessziós időszakokban, amikor elsősorban a meglévő eszközökkel, berendezésekkel kell az értékteremtési, értékmegőrzési feladatokat elvégezni, de kitüntetett a fontossága a nagy volumenű és új műszaki színvonalat képviselő beruházásokat követően is.

Melyek a legfontosabb nemzetközi hatások az értékteremtő folyamatok és a témánk szempontjából?

• A gazdasági és a politikai globalizálódás folyamatai erősödnek. A globális tranzakciók szerepe nő, amelyek a nemzetgazdaságok működését is befolyásolják. A kialakuló régiók átnyúlnak a nemzeti határokon, s ez új érdekérvényesítési módokat alakít ki.
• A tercier gazdasági szektor (szolgáltatás) szerepe változik, a GDP-hez való hozzájárulása nő. Ez az emberi tényező szerepét felértékeli, a hozzáadott érték jelentősége drámaian nő.
• A tudás felezési ideje csökken és a kreativitás, adaptivitás készsége felértékelődik.
• A munkaszervezetek „laposabbá váltak”, a szervezeti hierarchiában a szintek száma csökken (lean management).
• Az élet minősége fontos szemponttá válik a globalizálódó Európában, ezzel egyidejűleg a környezetvédelem iparrá formálódik.
• A piaci verseny erősödése stratégiai kooperációk és stratégiai szövetségek kialakulásához vezet.
• A tudásalapú gazdaság komponensei megkerülhetetlenül felerősödnek. Az OECD definíciója szerint a tudásalapú gazdaság az, ahol a tudás és az információ létrehozása, elosztása és mindennapi használata a működés alapvető célja, kiemelten kezelt módszere és a gazdasági növekedés fő forrása…”
• A gazdasági szektorban „paradigmaváltásszerű” változások érzékelhetők. A régi paradigmát valójában a tudott, ismert dolgok tökéletesítése jellemezte, ugyanakkor az új paradigma szerint a már megpróbálható felvállalása a jellemző és döntő szempont.
• Az Ipar 4.0 / 4. ipari forradalom/ nemcsak új karbantartási feladatokat generál pl: a tömegesen megjelenő robotok karbantartása, hanem érinti a karbantartóktól megkövetelt kompetenciák tartalmát és minőségét is.
• Elméletileg és empirikusan egyaránt bizonyított, hogy a gazdasági növekedés azokban az országokban a legdinamikusabb és legtartósabb, ahol az alábbi négy területen magas színvonalat értek el:
• az innovációk terjedése gyors és átütőerejű változásokat eredményez,
• a humán erőforrás fejlesztése folyamatos, a munkavállalók széles körét átfogja, és minőségi felsőoktatással párosul,
• az információs és kommunikációs technológiák lehetővé teszik a korlátlan kapcsolatépítést a világban,
• az üzleti környezet támogatja az innovatív új ötletek elindítását, a gazdaságban a gyorsaság, az idő szerepe döntő tényezővé válik.

Az utóbbi néhány év gazdasági eredményei – a termelés és a foglalkoztatottság növekedése, a beruházások és az uniós forrású projektek kedvező alakulása, stb. – alátámasztják a magyar GDP növelése érdekében végrehajtott szemléletváltások sorozatát, pl. a stratégiai megállapodások megkötését a jelentős eredményeket felmutató és munkahelyteremtő vállalkozásokkal.

A karbantartás – talán nem látványosan, de – jelentős mértékben hozzájárulhat a megkezdett pozitív folyamatokhoz. Ez a háttér szolgáltatás szilárdítja meg a termelés alapfeltételeit, a korszerű, magas színvonalú karbantartás a folyamatos munkavégzéshez szükséges ipari háttér nélkülözhetetlen kiszolgálója. Erre is tekintettel a vállalati értéklánc modellekben, az értékképző folyamat részeként a karbantartásnak nélkülözhetetlen jelentősége van.

Ahhoz, hogy e növekedés ne csak lehetőség legyen, megkerülhetetlen a technikai rendszerek karbantartását végző személyzet megbízhatóságának növelése is. A humán megbízhatóságot befolyásoló számos tényező között meghatározó szereppel bír a megfelelő szakismeret, motiváltság, munkahelyi körülmények stb.

A karbantartási tevékenység – legyen az stratégiai vagy sem – tehát egyidejűleg értékteremtő és értékmegőrző tevékenység. E tevékenység egyik szintje sem nélkülözheti a megfelelő képzettségű és gyakorlatú szakembereket, szükségessé teszi a karbantartást végző szakemberek tudásának állandó megújulását és magasabb szakmai szintre jutását biztosító továbbképzést.

A szakma ismerői egyértelműen úgy látják, hogy hazánkban a karbantartás lemaradásokkal néz szembe, közel sem működik az elvárható, és a világ élvonalába tartozó országokban bevezetett normák szerint. A karbantartási elméletek, stratégiák és technikák ma már tudományággá fejlődtek, Japánban, az USA-ban, és Európa fejlett gazdasággal rendelkező országaiban évszázados fejlődésen mentek keresztül. A szakmának kiterjedt szakirodalma van, amely a magyar vállalatok egy részében nem teljesen ismert, felső- és középfokú képzésben pedig nem súlyának megfelelő mértékben van jelen az oktatott ismeretek között. Nehézségeit részben az idegen nyelvtudás széleskörű hiánya részben pedig a magyar nyelven csak korlátozottan rendelkezésre álló szakirodalom okozza.

Eddig Magyarországon nem létezett olyan szervezet, amely ilyen irányú összefogó tevékenységével fórumot nyújthatott volna az ismeretek megosztásának. A Magyar Ipari Karbantartók Szervezete (MIKSZ) ezt a hiányt kívánja pótolni.

A MIKSZ a látható tendenciákat és az érzékelhető nemzetközi hatásokat mérlegelve határozta el, hogy kísérletet tesz az országos karbantartási irányok kidolgozására. A jelen összeállításban szereplő változat, a MIKSZ elnökségének információin és további szakértők támogatását is igénybe vevő aktivitásán alapul, ami több körös belső iteráció útján nyerte el a jelen integrált formáját.

     1.            Misszió, vízió, stratégia

A karbantartási területén érvényesül talán legmarkánsabban az ún. „dzsungel-hatás”. Csak az elmúlt 10 évben annyi irányzat jelent meg, melyek ráadásul jelentős átfedésben vannak egymással, hogy ezek pontos áttekintése nagy kihívás, és biztosan egy önálló dolgozatot/disszertációt is megérő kategória. Jelen kötet is kísérletet tesz ebben a dzsungelben a járható ösvények megkeresésére.

Megközelítésünkben ezért a lehetséges értelmezési tartományok közül mi a stratégiát a taktika –stratégia – politika hármasban közepes időhorizontúnak és hierarchiaszintűnek tekintjük.

A felfogásunk szerinti megközelítésben a stratégiát a misszió – vízió – stratégia hármasában is célszerű értelmezni, mi a stratégiai elgondolás kidolgozása és összeállítása során ezt a logikát követjük.

A misszió vagy küldetés egy szervezet létét magyarázó állítás, létezésének alapja.

A vízió egy előrevetített és kívánatos jövőbeli állapot.

A stratégia pedig a vízió megvalósítását szolgáló tevékenységek, eszközök együttese és működtetése a misszióban rögzített értékek bázisán

E definíciók szellemének megfelelően az Országos Karbantartási Irányok kereteit és tartalmát is ebben a megközelítésben dolgoztuk ki és írjuk le.

A három alapvető fontosságú kategória kidolgozása csoportmunka keretében, a szabad interakción alapuló módszerek közül a Nominális Csoport Módszer / NCM / felhasználásával történt. Az alábbiakban olvasható tényszerű megállapítások az NCM elemzések eredményeinek szintetizálása útján álltak elő.

Hangsúlyozzuk tehát, nem a konkrét berendezések, eszközök, technológiai rendszerek szintjén alkalmazható stratégiai megoldások (eseti, ciklikus, állapotfüggő és a karbantartást megelőző), vagy ezek megvalósítását segítő különböző filozófiák (TPM, TQM, RCM, RBM, RBIM, stb.) képezik az Országos Karbantartási Irányok tárgyát.

 

A misszió értékkomponensei

Amikor a karbantartók által képviselt értékeket azonosítottuk, akkor az emberi lét három alapszükségletét, mint gondolkodási talpkövet rögzítettük:

• biológiai létezés szükségleteinek biztosítása
• szellemi és lelki szükségletek biztosítása, különös tekintettel a tanulás és tudás elemekre
• családhoz és közösséghez tartozás szükséglete, különös tekintettel a biztonság érzésére

Milyen értékeket hordoz a magyar karbantartó társadalom?

• A magyar műszaki értelmiség méltán elismert kreativitását és problémamegoldó-képességét
• Igényt az új ismeretek megszerzésére, nemzetközi elismertségre
• Elkötelezettségét széleskörű szakmai kompetenciái alapozzák meg.
• A megbízható munkavégzés és a szakmai összetartás kovácsolja össze a karbantartó közösségeket és szervezeteket
• Rendszerszintű gondolkodása és szemlélete az innováció és a fenntarthatóság eszméjének a letéteményese.

Milyen értékajánlatokra képes a karbantartás, mint szolgáltató tevékenység az értékteremtő folyamatban? Miért van a világon a karbantartó? Milyen missziót teljesít a karbantartó?

• Tevékenységével csökkenti az értékteremtés műszaki, gazdasági, környezeti és emberi kockázatát egyaránt, jelentősen javítja ezzel az életminőséget.
• Ésszerű és értelmes munkával hozzájárul a költségek csökkentéséhez.
• Változtatási hajlandósága a versenyképesség egyik legfontosabb forrása.
• A karbantartási tevékenység „jó gazda” szemlélete a szolgáltatás ár-érték arányát kedvezően befolyásolja.
• Megfelelő támogatottság és szervezés mellett segít a munkanélküliség, így a jelentős társadalmi feszültségek csökkentésében.
• Tevékenységével hozzájárul a műszaki/mérnöki precizitás és felelősségvállalás érvényesüléséhez

 

A karbantartó szakma kívánatos jövőképe

A magyar karbantartó szakma jövőképe (2030): a karbantartók a társadalom megbecsült és elfogadott tagjai, a karbantartás hozzájárulása a GDP és a foglalkoztatás növekedéséhez számottevő, morális kisugárzása a gazdaság valamennyi területén érzékelhető.          

 

 

2.Elemzések az irányok kijelöléséhez

Ebben a fejezetben a stratégia szempontjából nem nélkülözhető elemzési eljárások eredményeit foglaljuk össze. Az ismertetett eredmények alapját ugyancsak a csoportmunkák megállapításai képezték, amelyek a MIKSZ elnökségének véleménye, megjegyzései alapján kerültek véglegesítésre.

2.1      A karbantartási terület SWOT elemzése

Az elemzés orientációja belső elemzésnek tekinthető, amikor önértékelő módon feltárjuk Gyengeségeinket, Erősségeinket, Lehetőségeinket és Veszélyeztetettségeinket. Az elemzési eredmények jó kiindulási alapot szolgáltatnak majd a stratégiai irányok körvonalazásához. Kézenfekvő lehet a stratégiai fókuszok kijelölésénél a gyengeségeink kiküszöbölése, erősségeink megszilárdítása, veszélyeztetéseink elhárítása, lehetőségeink kiaknázása, ill. e keretekben történő gondolkodás. A vizsgálat eredményeit az alábbi táblázatok foglalják össze (a felsorolás nem tükröz fontossági rangsort):

Erősségek ·         Szakmai hagyományok ·         Képzett szakemberek ·         Helyenként a korszerű elemek megléte ·         Motiváltság (a fejlődésre) ·         Elkötelezett, nagy tapasztalatú(idős)szakemberek ·         Multinacionális cégek jelenléte az országban

Gyengeségek ·         Bizonyos területeken a műszaki szemlélet hiánya ·         A nagy múltú hazai gyártóművek – és ezzel együtt a háttéripar- megszüntetése ·         A szakképzett munkaerő hiánya – pl. egy vállalat azért nem tud új eszközöket vásárolni, mert már a döntés meghozásához sincs megfelelő szakembere ·         Infrastruktúra leépülés (Nincsenek olyan akkreditált laboratóriumok, amelyek az oktatást és az ipart is kiszolgálnák) ·         A birtokolt műszerek nem megfelelő felhasználása ·         Karbantartás jellegű beruházások, ill. pályázatok elmaradása ·         Az üzembiztonság „elhanyagolása” ·         A szakmai szervezetek leépültek ·         A továbbképzések és tanulmányutak hiánya ·         A gyakorlati szemléletű oktatás nem megfelelő mértéke vagy szintje minden képzési szinten ·         Karbantartó cégek fővállalkozói képessége a szakosodás miatt szerény

Lehetőségek ·         Karbantartásra van igény, ipari tevékenység nem végezhető karbantartás nélkül ·         Nyári egyetemek, egyéb szakmai rendezvények szervezése ·         Magyar Ipari Karbantartók Szervezete (MIKSZ) és a Pannon Egyetem (PE) szervezésében közös képzés indítása (mérnök: BSC, MSC és középfokú) ·         A MIKSZ érdekérvényesítő képességének erősítése és kihasználása ·         Kapcsolat kialakítása stratégiai partnercégekkel (fontos kérdésekben véleménykérés) ·         Nagy cégek műszaki vezetői támogatásának megszerzése ·         Együttműködés más, műszaki területen dolgozó szakmai szövetségekkel ·         Olyan szakmai elismertség megszerzése, amellyel önálló karbantartó cégek minősítő szervezetévé válhatunk ·         A karbantartás értékteremtő szerepének tudatosítása ·         A karbantartási tevékenység munkahelyteremtő szerepének kihasználása ·         Olyan távdiagnosztikai rendszerek fejlesztése amelyek az Ipar 4.0 távkarbantartási rendszereihez alkalmazhatók ·         Távoktatási rendszer kifejlesztése, amely segítséget nyújt a karbantartó szakemberek továbbképzésében

Veszélyek ·         Stratégiai jellegű karbantartási tevékenység kiszervezése a vállalatokból ·         A karbantartó szakma súlya csökken, a management sok helyütt nem érzékeli a karbantartás fontosságát – fiskális szemlélet érvényesülése ·         A humán-, a környezeti- és az üzemi biztonsági garanciák gyengültek, a pénzügyi és jogi szempontok sokszor a biztonság rovására érvényesülnek ·         A kiszervezett karbantartó szervezetek nem megfelelő felkészültsége (mérés – végrehajtás) rontja a karbantartó szakma megítélését ·         Bárki lehet karbantartó (közép- vagy felsőfokú képzettség nélkül), ami jelzi a reputáció alacsony fokát ·         A szakmai tudás kiáramlása külföldre ·         Hiányosságok a nemzetközi szabványok magyar nyelvű változatainak elérhetőségében, ami gátolja a megértést és az alkalmazást

A SWOT elemzés eredménye ráirányítja figyelmet a karbantartási terület széleskörű tevékenységére és a jövőbeli potenciális tennivalók kiterjedtségére.

2.2 A karbantartási terület PESTEL elemzése

A PESTEL elemzésnek az a célja, hogy megismerjük a karbantartási tevékenységet ténylegesen befolyásoló külső tényezőket és azok hatását, így az elemzés az alábbi szempontokra terjed ki:

• Politikai (Political) – pl. politikai stabilitás, törvényhozás, privatizáció, államosítás, nemzetközi kapcsolatok
• Gazdasági (Economical) – pl. növekedés, recesszió, infláció, árfolyam, kamatláb, adók, munkanélküliség, megtakarítás-ösztönzés
• Társadalmi (Social) – pl. életstílus, életmód, demográfia, nők munkavállalása, munkanélküliség
• Technológiai (Technological) – pl. tudományos technikai fejlődés hatásai, csúcstechnika, informatika, számítástechnika, biotechnológia, nanotechnológia
• Környezeti (Enviromental) – pl. alternatív energiaforrás, környezeti katasztrófák, környezettudatos vevők, környezetbarát technológia, környezetbarát alapanyagok
• Jogi (Legal) – pl. törvények, jogszabályok (különösen: adótörvények, munka törvénykönyve, munkavédelemmel kapcsolatos jogszabályok

Az összehangolt csoportmunkában készült elemzés legfontosabb eredményei az alábbiakban foglalható össze:

Politikai tényezők

• ipar politikailag fontos iparágak szűntek meg
• a fejlesztési politika autóipar centrikus
• erős és ciklikus gazdasági és politikai összefonódások
• szakmailag megkérdőjelezhető előterjesztések felbukkanása
• a karbantartásnak szerény a PR hatása
• nem minden arany, ami nyugatról jön

Gazdasági tényezők

• „magyar pizza” hiánya, olyan termékek hiánya, amelyekről a világban mindenkinek Magyarország jut az eszébe
• magas hozzáadott értékű termékek aránya alacsony
• gyenge fizetési morál
• beruházásoknál a karbantartási szempontok háttérbe szorulnak, vagy egyáltalán nem veszik figyelembe
• a külföld elszívó ereje a kiváló szakemberek tekintetében
• fejlett technológiai rendszer karbantartása költségesebb
• döntéshozó – üzemeltető közötti vélemény/érdekeltség különbségek

Társadalmi tényezők

• munkaerőhiány bizonyos karbantartási szempontból fontos szakmákban
• gyenge társadalmi munkamorál, bizonyos társadalmi csoportokban
• a kétkezi munka vonzereje csökken a fiatal generációkban
• szervezeti és vezetési kultúra hiányosságai
• diplomás „túltermelés” a karbantartást nem támogató területeken
• a társadalmilag hasznos tudás és a felsőfokú végzettség közti korreláció gyengül
• a környezetkultúra fejlődik
• a társadalmi felelősségvállalás (CSR) erősödik
• a minőségi szakemberképzés válsága, szerteágazó képzési problémák

Technológiai tényezők

• hazai gépgyártás jelentősen meggyengült
• az informatika térhódítása
• a technológiai fejlődés gyorsul, az életciklusok rövidülése
• az időbázisú innováció káros következményei
• csökkenő sorozatnagyság
• a műszerezettség foka javul
• erős specializálódás
• a szervizfilozófia változása (javítás helyett csere), az üzemi karbantartás butítása

Környezeti tényezők

• a környezettudatos gondolkodás terjed
• a környezetvédelmi előírások és a negatív eltérések következményei szigorodnak
• a környezetbarát innováció felértékelődő pályára került
• a környezeti kultúra oktatásának minősége érezhetően javult

Jogi tényezők

• munkabiztonsági előírások szigorodása
• bonyolult és bürokratikus, nem életszerű szabályok
• a közbeszerzési előírások nem teremtik meg a hosszabb távú gondolkodás feltételeit

A PESTEL elemzés tapasztalatai rámutatnak arra, hogy a karbantartás milyen bonyolult, számos tényező által befolyásolt, eseteként nehezen kiszámítható makrogazdasági környezetben működik.

 

2.3      A karbantartási tevékenység érintettjeinek – stakeholdereinek –elemzése

Az elemzés szükségességét a jelen dokumentum megvalósulását támogató potenciális szövetségi / együttműködési és lobby-hálózat kiépítése indokolja.

A „hatás” oszlopában +, -, 0 jellel minősítettük az adott stakeholder hatását az Országos Karbantartási Irányok kialakítására. Megvizsgáltuk az érdekelt feleknek a megvalósításra gyakorolt hatását is abból a szempontból, „hogy milyen érdekérvényesítő erejük „hatalmuk” van, és mennyire erős „érdekük” fűződik elképzeléseinek megvalósításához.

Az „érdek” és „hatalom” kategóriákat 1-5 fokozatú skálán mértük. A minősítés abszolút értékének növekedésével a hatásuk és következményük is nő. Az elemzés eredményeit, amelyek csoportos döntéshozatal eredményei, az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

		Hatás	Érdek	Hatalom
KORMÁNYZAT	Országgyűlés	+	3	5
	Emberi Erőforrás Minisztérium	+	3	4
	Nemzetgazdasági Minisztérium	0	2	5
	Innovációs és Technológiai Minisztérium	+	3	4
	Többi Minisztérium	+	2	3
TULAJDONOSOK (nem a karbantartási vállalkozásoké)		–	5	5
HATÓSÁGOK	NAV	–	5	5
	Környezetvédelmi Hivatal	–	5	5
	Munkavédelmi Felügyelőség	–	4	4
	ÁNTSZ	+	3	4
	Katasztrófavédelem	+	5	5
	Rendőrség	0	2	3
	Energiafelügyelet	+	3	3
ÖNKORMÁNYZATOK	Helyi	+	4	1
	Kisebbségi	0	3	1
EGYESÜLETEK	MTESZ	+	3	1
	GTE	+	4	1
	MIKSZ	+	5	1
ALAPÍTVÁNYOK		0	1	1
EGYHÁZAK		0	1	1
EGYETEMEK, KÖZÉPISKOLÁK		+	4	2
CIVIL SZERVEZETEK		+	3	3
KARBANTARTÁSBAN DOLGOZÓK		+	5	2

 

     3.            Stratégiai következtetések, főirányok

Az elvégzett elemzések eredményeképpen két integráló megközelítésű stratégiai főirány azonosítható:

1. A karbantartás hozzájárulásának javítása a GDP és a foglalkoztatottság növeléséhez, valamint a minden területre kiterjedő biztonság- és biztonságérzet növeléséhez, ezen keresztül a karbantartók és a karbantartás társadalmi megbecsültségének, elismertségének javulásához.
2. A szakterületen dolgozók szakmai felkészültségének javítása.

Kidolgozásra kerültek a főirányok realizálását támogató akcióterületek:

A, A karbantartás hozzájárulásának javítása a GDP és a foglalkoztatottság növeléséhez, valamint a minden területre kiterjedő biztonság/biztonságérzet növeléséhez, ezen keresztül a karbantartás és karbantartók társadalmi megbecsültségének javulásához:

1. Kormányon belül a karbantartásért felelős személy megkeresése és megnyerése, karbantartási szabvány kidolgozása
2. Elemző tanulmányok készítése a legjobb gyakorlatok feltárására és megismertetésére különösen az alábbi területeken
3. Az újonnan megvalósuló beruházásokhoz kapcsolódó karbantartási komponensek realizálásának erősítése

B, A szakterület szakmai felkészültségének javításához:

4. Karbantartói/karbantartási kultúra fejlesztése
5. Szakmai minősítési rendszer
6. Megfelelő minőségű szakember utánpótlás biztosítása a különböző szinteken
7. Akkreditált laboratóriumok és mérőhelyek kiépítése országos szinten
8. A kockázattudatosság erősítése műszaki, gazdasági és emberi vonatkozásban
9. Egyszerűsített és könnyített hozzáférés külföldi szabványokhoz

     4.            A karbantartási irányok megvalósulását támogató akciók bemutatása

4.1 Kormányon belül a karbantartásért felelős személy megnevezése

Szerencsés és a karbantartó társadalom számára üdvös volna, ha lenne a magyar kormányzati szereplők között olyan megnevezett felelős, akivel érdemben tudna a szakma tárgyalni, a jövő építésén együtt dolgozni.

A rendszerváltás óta a szakminisztériumok – mint pl. az Ipari Minisztérium – megszűnése miatt, nincs olyan deklarált kormányzati szervezet (vagy személy), amely (aki) a karbantartásért (mint szakmáért) felelős lenne, és országos szinten koordinálná, irányítaná.

A termelés-, a környezet- és humán biztonság megfelelő szintjét színvonalas karbantartás nélkül nem lehet elérni, különösen igaz a magas veszélyfokozatot jelentő vegyi-, olaj-, petrolkémiai- és energiaipari üzemekben.

 A rendszerváltás iparpolitikai szempontból elgondolkoztató eredményt hozott. A Seveso II. EU irányelvnek megfelelő HATÓSÁGI (Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság) és a SZAKHATÓSÁGI (Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal) vonalak jelentősen megerősödtek. Ennek eredményeként a kár-, vész-, ill. a katasztrófa ELHÁRÍTÁS magas szinten koordinált és ellenőrzött a kormány(ok)ban, de a MEGELŐZÉS alapját képező KARBANTARTÁS – szakmailag – mindenkihez (értelmezésünk szerint senkihez sem) tartozik.

Bár a hatóságokon (vagyis: a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnál az Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőségen, ill. a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Piacfelügyeleti és Műszaki Felügyeleti Hatóságon) belül – részben – meg van az a tudásbázis, amely az országos karbantartási irányok koordinálásához szükséges lenne, de – ez nem feladatuk, így nem is foglalkoznak ezzel.

A jelenlegi kormánystruktúrát alapul véve a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagy az Innovációs és Technológiai Minisztérium valamely államtitkára (pl.: a fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár, vagy az infrastruktúráért felelős államtitkár) feladatai közé lenne célszerű e koordináló és felügyelő feladatot integrálni.

A MIKSZ támogató tevékenységének jellege:

• lobby és tárgyalás
• érdekképviselet

 

4.2 Elemző tanulmányok készítése a legjobb gyakorlatok feltárására és megismertetésére különösen az alábbi területeken:

• a magyar vállalatok beruházási gyakorlatának elemzése, összehasonlítása a karbantartás- és a biztonság érvényesítése szempontjából
• a stratégia készítés vállalati gyakorlatának feltérképezése a reprezentativitás követelményeit is kielégítendő (beleértve a karbantartási területet is) és a tapasztalatok feltáró közzététele:
  • a karbantartási rendszerek kialakításáról és sikeres bevezetéséről
  • új vizsgálati és elemzési módszerek felhasználási tapasztalatairól
  • nemzetközi konferenciák tapasztalatairól, a kitapintható új megközelítésekről és fejlődési tendenciákról
  • új, újszerű oktatási- és képzési programokról
  • gazdasági- és versenyképességi előrejelzésekről

A MIKSZ támogató tevékenységének jellege, területei:

• esettanulmányok bemutatása karbantartási rendezvényeken és konferenciákon
• esettanulmány gyűjtemény összeállítása, kiadása és terjesztése
• kapcsolódás az EFNMS hálózatához, az európai szakmai képzési és minősítési rendszerek népszerűsítése, elterjesztése és használata érdekében

 

4.3 Az újonnan megvalósuló beruházásokhoz kapcsolódó karbantartási komponensek realizálásának erősítése

 

Országos érvényű előírásokkal és ajánlásokkal biztosítani kell, hogy az újonnan megvalósuló beruházásoknál az alábbi minimális karbantartási elvek érvényesüljenek:

1. Általános elv, hogy a beruházás előkészítésénél a karbantartási komponensek elemeit, vagyis azok költségeit a beruházási költség keretbe – külön soron – be kell tervezni.
2. A karbantartás már a „tervezési követelményrendszer” megadásánál kezdődjön, vagyis a:
   • funkcionális,
   • üzemeltetési,
   • karbantartási,
   • állapot-felügyeleti,
   • környezetvédelmi,
   • biztonságtechnikai,
   • munkavédelmi,
   • tűzvédelmi,

dokumentációs követelmények tervezők felé történő megfogalmazásával.

3. A kiviteli tervek szigorú felülvizsgálatát, a „karbantartási terv zsűrit”, továbbá (a beruházandó létesítmény technológiája szerint szükséges veszélyazonosítási módszerekkel) a rendszerbiztonsági elemzés(eke)t – dokumentáltan – kell elvégezni.
4. A kivitelezés megkezdése előtt a Megvalósítási Dokumentáció tartalom jegyzékét rögzíteni kell, ahol az elvárt karbantartással kapcsolatos szakmai információk és előírások is szerepelnek. A kivitelezőktől, beszállítóktól a vonatkozó adatokat, dokumentumokat meg kell követelni.
5. A beruházás kivitelezésének elválaszthatatlan költségeleme kell, hogy legyen az üzemindításhoz, ill. egy adott idejű üzemeléshez szükséges tartalék alkatrészek beszerzése, lekötése.
6. A beruházási időszak végére a (kezelőkkel azonos színvonalon) a gépész-, villamos-, irányítástechnikai karbantartókat (és a műszaki felügyeleti munkát végző szakembereket) be kell tanítani.
7. Az üzemindításig az előzetes karbantartási stratégiát ki kell dolgozni, az ehhez szükséges hardver, valamint szoftver eszközöket be kell szerezni a beruházás keretein belül. (Pl.: speciális karbantartási szerszámok, műszerek, segédanyagok, CMMS és egyéb karbantartás irányítást- és állapotfelügyeletet segítő rendszerek, eszközök.)
8. A beruházás minden lépését nyomon követni képes műszaki ellenőrök jelenléte

 

Természetesen e karbantartási „szakmai követelmények” megfelelően differenciáltan, csoportosítva kerülnének előírásra kötelező, ajánlott kategóriákban, pl.:

• iparáganként (energiaszolgáltatók, közműszolgáltatók, stb.)
• tűz- és robbanásveszélyes közegek felhasználása (pl.: a közeg típusa, mennyisége),
• elhelyezkedés (lakott területen kívül vagy belül, élővíz közvetlen környezetében)

 

A MIKSZ támogató tevékenységének jellege, területei:

• szakmai követelményrendszer összeállítása területenként szakértők által
• a szakmai követelményrendszer eljuttatása a döntéshozókhoz és a vállalkozásokhoz
• a szakmai követelményrendszer népszerűsítése

 

4.4 Karbantartói/karbantartási kultúra fejlesztése

A kultúra kifejezés alatt általános értelemben egy embercsoport szokásainak, meggyőződéseinek és hagyományainak összességét értjük.

Egy lehetséges definíciója szerint a kultúra az az összetett egész, ami magába foglalja a tudást, a vélekedést, a művészeteket, a morált (morálokat), a jogot és a szokást, és minden olyan emberi képességet és habitust, amit az ember a társadalom tagjaként sajátít el (tehát emberek csoportjának tagjaként).

A kultúra háromszintű kategória az alapfeltevések és premisszák, az értékek és ideológiák, valamint a javak és képződmények szintje.

A kultúra értelmezhető egy nemzet, ország szintjén, de értelmezhető egy szervezet, intézmény szintjén is, sőt egyes funkcionális területeken is, mint a karbantartás.

A karbantartói kultúra a karbantartók, mérnökök, gépdoktorok és egyéb módon megnevezett, a karbantartásban közvetlenül –, vagy azt érintve – dolgozó emberek viselkedése, szokásai és „hagyományainak” összessége. Közvetlenül dolgozói megelégedettséggel mérhető kategória.

A karbantartási kultúra pedig a karbantartók „szakmai” viselkedése, szokásai és „hagyományainak” összessége, de legfőképpen annak gépre gyakorolt hatása. Közvetlenül gép-rendelkezésre állással, közvetetten pedig termelő gép teljesítményével mérhető.

Melyek a kívánatos karbantartó kulturális jellemzői?

• a karbantartó vevőközpontú
• a karbantartó fenntartható fejlődést szolgáló
• a karbantartó versenyszellemű
• a karbantartó felméri tevékenységének környezeti hatásait
• hibátlanul megfelel minden írott és íratlan etikai elvárásnak

 

A kulturális elvárás rendszer szlogenszerű változata:

„Magyarország legjobb szolgáltatójává válunk a megfelelő emberrel a megfelelő eszközzel a megfelelő helyen és időben!”

 

A MIKSZ támogató tevékenységének jellege, területei:

• a gazdasági környezet befolyásoló hatásainak kezelése, szűrése
• hősök, példaképek emlékeinek, hagyatékának tanulmányozása, publikálása
• szertartások, rituálék rendszerbe állítása a fejlesztés érdekében
• kulturális hálózatok, informális szervezetek kezelése a fejlesztés érdekében
• a változás/változtatás menedzsment eszköztárának megismerése, értékelése és felhasználása

 

4.5 Szakmai minősítési rendszer

A megrendelők/felhasználók számára elsődlegesen fontos, hogy olyan vállalkozásokkal kössenek beszállítási, szolgáltatási szerződést, amelyek megbízhatósága, jó teljesítőképessége garantálható. A cégadatok, internetes megjelenések, reklámok erre nem nyújtanak elegendően megbízható információkat. Természetesen a versenyhelyzet negatív befolyásolására a Közbeszerzési Törvény nem ad lehetőséget, ezen felül etikátlan lenne egy-egy vállalkozás elmarasztaló megítélését közzétenni. Mindezek figyelembevételével szükséges egy „Karbantartó Minősítési Rendszer” létrehozása.

A szakmai minősítési rendszerbe a beszállítók, szolgáltatók kizárólag önkéntes alapon jelentkezhetnek be, vállalva a negatív megítélés kockázatát is. Ez orvosolható a kijelentkezés bármikor történő, azonnali kezelésével. Ugyanakkor a megrendelőknek már önmagában is támpontot ad egy vállalkozás pozitív megítéléséhez, hogy a minősítési rendszerbe bejelentkezett-e, vagy sem.

A minőségi mutatók alapját – megadott szempontok szerint – a vállalkozással már kapcsolatba került megrendelők közötti felmérés adja. A rendszer leginkább az ellenőrzött referenciák bázisán nyugszik, azonban egy szokványos referencialevélnél lényegesen mélyebb tartalommal. A szerződéses teljesítés rögzítésén kívül a határidők betartása, a szakmai kompetenciák rendelkezésre állása, a minőségi munkavégzés igazolása szolgáltatja a minősítési rendszer részleteit.

A minősítés szempontjainak kidolgozása szakmai grémium feladata. Ugyanez a szervezet végzi a megrendelők által rendelkezésre bocsájtott minősítések esetleges ellenőrzését is, így a grémium felelősséget vállal a közzétett adatok hitelességéért.

A szakmai minősítések a megrendelők részére egy honlapról elérhetők a szervezet tagjai számára. A bejelentkező vállalkozások kérhetik a rendszer frissítését, megadva azon megrendelőket, akiknek a minősítését szerepeltetni kívánják. Ugyanakkor a minősítési eljárás során nincs lehetőségük a beavatkozásra, a megadott megrendelő által adott pontszámok és a minősítés szakmai szervezet általi ellenőrzése nem befolyásolható.

Az ilyen módon kialakított minősítési rendszer felügyeletét – elsősorban jogi, adatvédelmi szempontból – az erre a célra kijelölt/létrehozott állami szervezetnek kell ellátni.

A MIKSZ támogató tevékenységének jellege, területei:

• a minősítési rendszer kidolgozására szakértői testület létrehozása
• a szakértői testület legitimációjának biztosítása állami szinten
• a rendszer működtetési szabályainak kidolgozása
• a működtetés pénzügyi hátterének kidolgozása

 

 

4.6 Megfelelő minőségű szakember utánpótlás biztosítása különböző szinteken

Mind a képzésnél, mind a cégirányításban tudatosítandó, hogy gazdasági-, műszaki- és nem utolsó sorban biztonsági okokból a karbantartás nem azonos a hibaelhárítással, az utóbbit tartalmazza az előző. Ugyancsak közismertté kell tenni a stratégiai karbantartás fogalmát, annak jelentőségét a cég működésében. 

A szakember utánpótlást biztosítani kell mind alap-, közép- és felsőszintű képzettséget igénylő különböző célú karbantartási feladatok megoldásához. A megoldás alappillérét az iskolarendszernek kell nyújtania, ugyanis az iskolarendszer adta ismeretekre tudnak hatékonyan támaszkodni:

• a különböző szintű oktatási intézmények és speciális, szakoktatásra létrehozott vállalkozások által szervezett alap- és továbbképző tanfolyamok,
• az egy-egy szakterület aktuális és a várható problémáira/ pl.Ipar 4.0/, feladataira fókuszáló konferenciák, szakmai kerekasztalok,
• a berendezéseket, létesítményeket gyártó- és szállító cégek által szervezésre kerülő képzések, ismertetések,
• csatlakozni az európai folyamatokhoz,
• kiállítások, bemutatók.

A karbantartási tevékenység egyre komplexebbé válása következtében napról-napra erősödő igény fogalmazódik meg a különböző előképzettségi alapokon nyugvó karbantartó szakmunkásképzési rendszer megvalósítására.  

Jelentős megoldandó feladat a mérnökképzés tantárgyi struktúrájában a karbantartás szempontjából végbement, feltétlenül negatívnak tekinthető változások hatásának kiküszöbölése.

A karbantartás cégszintű tervezéséhez, irányításához szükséges módszerek és a korszerű információtechnikai eszközök adta lehetőségek kiaknázása elengedhetetlen. A berendezésekhez kapcsolódó karbantartási feladat végrehajtása – legyen az akár megelőző, akár hibaelhárító – nem tudja nélkülözni az informatikai, a műszaki rendszerek és létesítmények megbízhatósági- és rendelkezésre állási problémáinak elemzését, az elemzés során felmerült kérdések megválaszolását, amelyek valószínűségelméleti és matematikai statisztikai ismereteket igényelnek.

Időszerű, hogy akár jogszabályi úton lehessen elrendelni a szükséges végzettségű (MSc, BSc, középfokú, OKJ) szakemberek részvételét egyes karbantartási munkafolyamatokban.

A MIKSZ támogató tevékenységének jellege, területei:

• lobby a releváns kormányzati szerveknél
• a felhasználói szektor érdekérvényesítő képességének becsatornázása különös tekintettel a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarára
• tematikus ajánlatok kidolgozása
• szakmai közreműködés a programok megvalósításában /oktatóként is/
• Az ERASMUS+ projekt hazai hasznosítása

 

4.7 Akkreditált laboratóriumok és mérőhelyek kiépítése országos szinten

A hatékony és minőségi karbantartás nem biztosítható megfelelő infrastrukturális háttér nélkül. A rendszerváltás előtt a nagy „szocialista” gyárak (Láng Gépgyár, DIGÉP, Ganz MÁVAG, stb.) tervező, gyártó, minőségbiztosítási részlegei és különböző vizsgáló és minősítő laboratóriumai stabil hátteret jelentettek a különösen veszélyes technológiával rendelkező magyar üzemek karbantartásának is.

Mára ezek a termelő egységek megszűntek, velük együtt a karbantartást támogató részlegeik, de megmaradtak (a 15 évvel öregebb) veszélyes üzemeink. 

Van olyan üzemünk, ahol két hirosimai atombomba TNT egyenértéke van jelen, tűz és robbanásveszélyes anyagok mennyiségét tekintve, továbbá ultra nagynyomású (1500 – 3500 bar) technológiát működtetnek 1970-től.

Nyilvánvaló, hogy a 60-as, 70-es, 80-as évek nehézgépiparát visszaállítani szinte lehetetlen, mégis a hazai tulajdonban lévő gyárak karbantartásának feltételeit – iparpolitikai-, ill. iparbiztonsági szempontok szerint – sürgősen javítani szükséges.

Milyen megoldások lehetnek a karbantartási háttér javítására, figyelemmel arra, hogy Magyarországon több mint 500 000 kkv működik?

A kérdés megválaszolásánál figyelemmel kell lenni arra a tényre is, hogy a Paksi Atomerőmű bővítése az évszázad építkezése lesz hazánkban és 40%-os magyar beszállítói aránnyal számol a Kormány. A beszállítók elsősorban a kivitelező – karbantartó cégek lehet(né)nek.

Ehhez azonban meg kell határozni azokat a szakmai prioritásokat, amelyek az építés, majd az üzemeltetés és KARBANTARTÁS során is segítenek a minőség és a biztonság elvárt színvonalának elérésében.

Szinte minden (atom-, gáz-, szén-, biomassza-, biogáz-, nap-, szél-) erőműben, olaj-, petrolkémiai-, vegyipari létesítményben, energia (gáz, víz, gőz, villany) szolgáltatónál, de egyéb ipari üzemben is, megtalálhatóak a következő gépek/berendezések:

 

• szivattyú,
• gőzturbina,
• gázturbina,
• hajtómű,
• ventilátor,
• villanymotor,
• generátor,
• szabályozó szelep
• biztonsági szelep,

 

• különböző műszerek: hőmérők, hőmérséklet távadók, nyomásmérők, nyomáskapcsolók, nyomás távadók, stb.

Csak a méret változik.

Kiemelt stratégiai szempont lehet, hogy országos szinten – megfelelő szakmai körültekintéssel felmérve a méret tartományokat – olyan akkreditált laboratóriumokat, mérő állomásokat hozzunk létre, amelyek a fő alkatrészeket és komplett berendezéseket beszerelés előtt, vagy üzem közben, ill. karbantartás során/után ellenőrizni-minősíteni képesek.

Ezek a laboratóriumok, mérőállomások az ipar kiszolgálása mellett, a magas szintű duális műszaki oktatásnak is bázisai lehetnek. (Nagyon jó példa erre a 80-as években a Tiszai Vegyi Kombinát /TVK/ és a Nehézipari Műszaki Egyetem (Miskolc) által, a TVK ipari területén, létrehozott európai színvonalú Biztonsági Szelep Vizsgáló Állomás.)

A szakmaiság-, az oktatás- és a biztonság színvonalát jelentősen javítani képes országos szintű műszaki laboratórium és mérőállomás „hálózat” kiépítése, már – részben – a KKV-k bázisán, továbbá a Kormány által alkalmazott „Stratégiai partnerségi megállapodások” részeként, az illetékes nagy ipari vállalatokkal hozható létre.

A MIKSZ támogató tevékenységének jellege, területei:

• tanulmány készítése a koncepció kialakításához
• megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása az egyes megvalósítási fokozatokra
• hatástanulmány készítése a kiemelt makrogazdasági hatások szempontjából (foglalkoztatottság, GDP-hez való hozzájárulás, ipari biztonság, stb.)

 

 

4.8 A kockázattudatosság erősítése műszaki, gazdasági és emberi vonatkozásban

Egy tevékenységet nem lehet elválasztani annak a kockázatától, illetve a kockázatokat nem lehet önmagukban értékelni, elválasztani azoknak a környezetre, emberekre, gazdaságra gyakorolt hatásait. Ki kell hangsúlyozni, hogy ennek nem lehet az elsődleges célja a törvényi megfelelés, a büntetések elkerülése! Fel kell hívni a figyelmet, hogy egy nem megfelelően tervezett tevékenység, magában hordozza a hiba lehetőségét, aminek a hatása gyakran súlyos katasztrófákhoz vezethet. (lásd Csernobil)

Ennek a szemléletnek az erősítése érdekében olyan tudatformáló tevékenységet kell folytatni, ami a döntéshozók szemléletét érinti elsősorban. Számos olyan keretrendszer létezik, ami integráltan kezeli a kockázatokat (EFQM, ISO 31000, ISO18001, ISO14001, stb.). Ennek alkalmazására sok jó példa fellelhető. Ezeket a gyakorlatokat fel kell kutatni, és közkincsé kell tenni.

A MIKSZ támogató tevékenységének jellege, területei:

• kockázati hangsúlyok megjelenítése az oktatási rendszer különböző szintjein
• „Kockázatmenedzsment kurzusok” legalább választható kategóriában történő megjelenítése a felsőoktatási intézményekben

 

4.9 Egyszerűsített és könnyített hozzáférés külföldi szabványokhoz

Jelenleg számos, ezen terület számára fontos szabvány nem érhető el magyar nyelven. Ez nem csak abból a szempontból hátrányos, hogy mutatja terület elhanyagoltságát, hanem mert a szakam jelentős része nem beszéli / érti az angol vagy német szaknyelvet. Ezek hiányában nem férnek hozzá az információkhoz, vagy nem a megfelelő fordítást használják.  Ez magában hordozza a félreértéseket és hátrányból indulnak a nemzetközi versenyben is.

A MIKSZ támogató tevékenységének jellege, területei:

• releváns szabványok meghatározása, priorizálás
• fordítások szervezése, azok lektorálása